Az emberiség írott történelmének egyik legnagyobb fájdalma, hogy számos jelentős mű elveszett az évszázadok során. Ezek a könyvek nem csupán papíron rögzített gondolatok voltak – sok közülük világmegváltó ötleteket, történelmi ismereteket vagy filozófiai felismeréseket tartalmazott. Egyes művek csak más szerzők utalásaiból ismertek, másokat tűzvészek, háborúk vagy pusztító időjárási események semmisítettek meg. A következőkben olyan legendás könyveket ismerhetsz meg, amelyek örökre elvesztek – legalábbis eddig.
Alexandriai könyvtár elveszett gyűjteménye
Ha az elveszett tudás szimbólumáról beszélünk, a Alexandriai könyvtár minden bizonnyal az első helyen szerepel. Ez az ókori Egyiptomban, i.e. 3. században alapított intézmény a világ legnagyobb tudástára volt. Több százezer – egyes becslések szerint akár egymillió – kéziratot őrzött, köztük olyan műveket, amelyek azóta sem kerültek elő.
Az alexandriai könyvtár pusztulása több lépcsőben történt, részben politikai döntések, részben tűzesetek és háborúk következtében. Az ott tárolt művek között szerepelhettek Homérosz elveszett versei, az ősi földrajzi térképek, vagy a korai orvostudomány úttörő írásai. Bár egyes darabokat más könyvtárak megmenthettek, a könyvtár egészének elvesztése pótolhatatlan.
Szókratész írásai – A filozófus, aki nem írt
Szókratész, a nyugati filozófia atyja, nem hagyott maga után írott művet. Minden, amit róla tudunk, tanítványai – elsősorban Platón – írásaiból származik. Ugyan nem bizonyított, hogy valaha is írt volna, de több ókori forrás sejteti, hogy léteztek saját gondolatait rögzítő szövegek.
Ha léteztek, ezek mára teljesen elvesztek, és csak a tanítványai tolmácsolásán keresztül ismerhetjük filozófiáját. Ez felveti a kérdést: vajon mennyiben torzította a közvetítés Szókratész eredeti gondolatait?
Arisztotelész második „Poétikája”
Arisztotelész „Poétika” című műve az irodalomelmélet egyik alapköve. Azonban csak az első része maradt fenn, amely a tragédiáról szól. A második rész – amely a komédiáról szólt – teljesen elveszett. Több történész és filozófus is megerősítette, hogy létezett egy második kötet, de annak tartalma homályba vész.
A komédia filozófiai és művészi elemzése Arisztotelész szintjén hiánypótló lenne, hiszen a tragédia mellett a színjátszás másik fontos műfajáról is képet kaphatnánk az ókor gondolkodásmódjáról. Az elveszett „Poétika II.” így a filozófiai irodalom egyik legnagyobb rejtélye.
William Shakespeare elveszett darabjai
Shakespeare életműve közel 40 darabból áll, de a kortársak írásai és korabeli dokumentumok arra utalnak, hogy több műve elveszett az idők során. Két ilyen legismertebb darab a Love’s Labour’s Won és a Cardenio. Előbbi talán egy folytatás vagy párja lehetett a Love’s Labour’s Lost című vígjátéknak.
A Cardenio egy 1613 körül bemutatott darab volt, amelyet Shakespeare és John Fletcher írtak közösen. A mű alapját Cervantes Don Quijote-jának egyik epizódja képezte. Bár egyesek próbálkoztak a darab rekonstruálásával, az eredeti változat valószínűleg végleg elveszett.
A Biblia elveszett könyvei
A Biblia ma ismert formája hosszú szerkesztési folyamat eredménye. A 4. századig több tucat különféle evangélium, apokrif irat és egyházi írás keringett a keresztény közösségek között. A hivatalos kánon kialakításakor sok könyvet kizártak.
Ilyenek például az Énok könyve, a Tóbiás könyve, vagy a Tamás evangéliuma – ezek közül néhány fennmaradt, de sok más írás teljesen elveszett. Ezek az iratok eltérő nézőpontból közelítik meg a hitet és a Jézusról szóló történeteket, így nagyban hozzájárultak volna a vallási és történelmi megértéshez.
Az elveszett könyvek nem csupán hiányzó oldalak az emberiség történetében – ezek a művek olyan tudásokat rejthettek, amelyek megváltoztathatták volna a világot. Talán egy másik univerzumban, ahol a könyvtárak nem égtek le, a filozófia, az irodalom és a tudomány másként alakult volna. A múlt elveszett művei arra is emlékeztetnek, mennyire törékeny az emberi tudás, és milyen fontos a megőrzés – akár digitálisan, akár papíron.